Abban az időben Cave még egy magánegyetem hallgatója volt a városban. Számvitel szakon végeztem. Annak ellenére, hogy ezt a részleget többnyire nők foglalják el, én (elegem van abból, hogy állandóan “gua”-t mondok) szeretem ezt a részleget, és biztos vagyok benne, hogy a férfiak is sikeresek lehetnek a könyvelésben, főleg, hogy nagyon úgy nézek ki, mint a kínai.
hmm, ez nagyon klassz, egyszer valaki 7,5-ös értékelést adott rá. Igen, fizikailag viszonylag vékony vagyok (bár nem vagyok sovány), 175 éves vagyok, 56 súlyú. A fehér bőr úgy néz ki, mint egy kínai, mert nekem is van kínai örökségem a nagyapámtól. Rendben, a legrosszabb az, hogy én vagyok az egyetlen srác az új osztályban. Igazából 2 volt, de nem telt bele 3 hónap, mire a gyerek a Menedzsmenthez került. Van egy másik srác, de ő egy másik évből származó idősebb.
Röviden összefoglalva, a bevezető számviteli előadó 1 az UAS-hoz közeledve megadta neki a végső feladatát az UAS felvételéhez. Ezt a feladatot meglehetősen nehéz használni. Lehet, hogy fejfájást kapsz, ha rágondolsz. Annyira nehéz volt, hogy kezdeményeztem, hogy meghívjam a barátomat egy közös tanulásra, hogy elvégezzék ezt a nagyon nehéz feladatot. OK, az idő péntek este van beállítva. Mert szombaton és vasárnap sokan nem érnek rá, mert hazamennek.
Egy lány barátommal lógtam, és egy másik barátnőm szintén egy barátnőmmel lógott (mondtam, hogy én vagyok az egyetlen srác az új osztályban).
Tehát összesen 1 srác és 3 lány volt, 16.00 körül mindketten elmentünk a szintén lány barátunk panziójába – nevezzük csak “Dzsihannak”. Mert a neve Jihan, hahaha. Nem baj, ha kimondom az igazi nevemet. Végül is nem tudod, melyik az, igaz? Sok olyan ember is van, akit dyah-nak hívnak ezen a világon. hehehe…
A panzió is jó, wifi is van, nagy előcsarnok van, kérdeztem mennyit havonta, azt mondta 1,2 millió… de ingyen van… Hú, az én panzióm csak 2,5 millió/év. Ez 1,2 millió/hó. Őrült..
Jihan társaságkedvelő gyerek, szép is, fehér is, magassága kb 165 (tőlem) a hátáig ér. Valószínűleg akkoriban 50 körül lehetett a súlyom… Nem tudom, mekkora a melltartó mérete, nem vagyok benne biztos, hogy A vagy B betű. Érthető, hogy nem értem az ilyen dolgokat, esküszöm. Valójában az volt a szándékom, hogy tanuljak. Nincs semmi vágyam a barátaimmal szemben.
Ok, az előcsarnokban vagy a nappaliban tanulunk, 17:00-kor kezdjük a tanulást, majd 18:00-kor tartunk egy kis szünetet, 18:45-kor ismét 20:00-ig folytatjuk. Elég régóta, tudod, számvitel szakos vagyok. Kezdve a naplózási folyamattal, főkönyvvel, próbaegyenleggel, munkalappal, nyereség és veszteség módosításával, saját tőke változásaival stb… Annyi számla van…
Őrület, ahogy az előadó ad feladatokat…
Oké, 20.00-kor végeztünk, és viccelődés közben kis beszélgetéssel folytattuk a lányokkal. Sőt, akkoriban napnyugtától nagyon erősen esett az eső…
Az idő tovább telt, 21 óra felé járt, amikor a gyerekek hazajöttek. És a lány, akit korábban ráztam, végre hazajött egy bluebird taxival. Egyedül maradtam a hallban Dyah-val…
mert nem hoztam esőkabátot… taxizni akartam, de motort hoztam…
Össze vagyok zavarodva, mit fogsz mondani, tudván, hogy korábban minden lány beszélt, a tömeg csupa lány volt. Szóval tanácstalan vagyok, mit mondjak. Próbáltam beszélni valamiről, megkértem, hogy beszéljen a munkáról, de nem tartott sokáig – legfeljebb 10 percig tartott –, aztán ismét csend lett.
Láttam, hogy Diah már álmos. Végül azt mondtam: Jihan, ha álmos vagy, csak aludj a szobádban, jól vagyok itt egyedül, és várom az esőt. Végül Jihan bocsánatkéréssel, amiért terhes volt, bement a szobájába, és becsukta az ajtót. Közben a széken ülve vártam az esőt.
Mivel nem tudtam visszatartani a rendkívüli álmosságot, végül összeestem. Kényelmes alvási pozíciót keresek. A táskámból párnát csináltam. És menj aludni, szerintem már rég esett az eső.
Olyan mélyen aludtam, mielőtt valaki végre felébresztett.
„Ar, ar, ébredj fel!! – Ne aludj itt, nem lesz jó a többi barátommal – mondta Dyah, miközben megveregette az arcom. én is össze vagyok zavarodva…
Ránéztem az órára, hú már hajnali 2 volt, láttam kint elállt az eső. de nagyon hideg van.
Azt mondtam Jihannak: “Úristen, már 2 óra van, úgyhogy előbb elköszönök.”
De Jihan azt mondta: “Hát hova mész, már késő van Ar… Csak aludhatsz bent.”
Zavarban voltam: “Hogy érted…?? Hol belül???”.
Arra gondoltam, talán van egy ilyen üres szoba.
Si Jihan azt válaszolta: “Igen, a szobában, az én szobámban…”.
Megtagadtam: “Á nem, nem szeretlek téged, nem szeretem a többi lakót sem.”
Jihan nem figyelt a szavaimra, ehelyett meglökte a testem: “Csak gyere már be.”
Még mindig visszautasítom, hogy “Eh Jihan, ez egy lánypanzió”.
Jihan még mindig nyomta és nyomta a testemet: “Igen, semmi baj, ez itt normális.”
Már csak egy lépésre voltam attól, hogy belépjek a szobájába, és megtorpantam: “Eh, várj egy percet, ha elkapnak
Hogy van a háziasszony?”
Jihan valójában erősebben nyomta a testem: “Csak hadd tudja meg a háziasszony, hogy minden rendben.”
Amikor beértünk, egy pillanatra kínos voltam.
Aztán suttogva mondtam, mert féltem, hogy a többi lakó meghallja: “Jihan, lent alszom.”
Jihan azt mondta: “Igen, ez így van, aludhat az emeleten.”
Na végre, mert még álmos voltam, elmentem aludni.
Hmm, az előcsarnokban való alváshoz képest elég meleg, eső után kicsit fázik a széltől.
Elaludtam, és még mindig nem jutott eszembe egyetlen gondolat sem.
Az a baj, hogy ez akkor történik, amikor felébredek…
Reggel 6-kor keltem először.
És olyan kilátásban részesültem, amire nem számítottam.
Láttam, hogy Jihan még mindig forró tollban és felsőben aludt.
Furcsa, pedig tegnap este még farmert és rövid pólót viselt.
De azt hiszem, ez azért lehet, mert kikapcsolták az AC-t. Valójában egy kicsit meleg volt, amikor felébredtem. Csak kicsit izzadtam.
Jihan kikapcsolta az AC-t, mert hideg volt, majd elaludt, és az alvás közepén “talán”, mert nem volt ott
szellőztetés, a levegő felforrósodott, végül levette az összes pólóját és farmerét, mert lusta volt bekapcsolni a klímaberendezést.
Megláttam a pólóját és a farmerét az ágy alatt, nem messze ott, ahol aludtam.
Úgy tűnik, hogy mivel aludtam, folyamatosan melegem lett, ezért alvás közben levettem a pólómat és a farmeremet…
Láttam Jihant aludni, a kezét a fejére tették és…
Anjirr, dühösen látom Jihan hónalját.
Fehér, és van néhány tolla, mintha kitépték volna…
Ó, még mindig kora reggel van… Magas a feszültség…
Felvettem a sárga pólóját,
Megcsókoltam az ingét a hónaljánál…
Enyhe hónalj szag…
Mélyen beszívtam az aromát, még mindig éreztem a hónalja illatát…
Végül nem bírtam elviselni,
Terveztem, maszturbálni akartam Jihan panziójának fürdőszobájában, mielőtt hazamegyek..
De először egy erősebb “stimuláns” kell.
Nem tudom csak úgy megcsókolni Jihan pólójának hónalját…
Hmm, közelről kell belélegeznem Jihan fehér hónalját…
Féltem, mi van, ha Jihan hirtelen felébred, meghalok…
el kell magyaráznom, hogy mi…
Mi van, ha Dzsihan mérges lesz, és folyton felzúdulást kelt a panzióban, jaj dehogy nem, megyek reggel felhajtást valakinek a panziójában… Zavarban vagyok..
Végre újra elaludtam…
Egymás után 5 perc, kitartok…
10 perce még próbálom visszatartani…
én is összeestem 20 perc alatt…
Oké, Jihan jobb hónalja még mindig felfelé nyitva van…
Döntenem kell, ha Jihan felébred, bocsánatot kell kérnem…
Szorítom az orromat Jihan hónaljához… A szívem is dobog…
Behúnyom a szemem…
Vettem egy mély levegőt…
Hááát, az illata nagyon finom, milyen az íze…
Lassan kifújtam, hogy Jihan fel ne ébredjen, majd újra beszívtam, és olyan erősen beszívtam Jihan hónaljának aromáját, hogy az egész tüdőmet betöltötte.
Nagyon régen tudtam továbblépni Jihan depressziójából…
És hirtelen Jederrrr…
Olvassa el még: Kochać się z zmysłową i seksowną przyjaciółką z dzieciństwa
Valaki erősen megcsapta a tarkómat, úgy, hogy az orrom azonnal Jihan hónaljához tapadt…
Jaj, meg vagyok döbbenve…
Nevetés közben egy hang hallatszott: “Ha tetszik, csak élvezd!”
Reflexszerűen eltávolodtam: “Bocs Jihan, én… én… én..”
Őszintén szólva, nem tudok mit mondani, tanácstalan vagyok, mit mondjak…
– Csak haza akarok menni Jihan – mondtam zavartan…
– Eh, eh – mondta Jihan…
“Jól van, te kezdted, olyan gyáva vagy, ha tetszik, mondd, hogy tetszik.”
Én: “Jihan, nem akartam…”
Jihan: “Te nem vagy srác? Ha tetszik, mondd, hogy SZERETNED”
Jihan hangja hangosan csengett és kiabált, megdöbbentem…
Én: “Jihan nyugodj meg, én…”
Jihan: “KIT SZERETSZ VAGY NEM?”
Mivel Jihan nagyon hangosan beszélt, féltem, hogy a többi lakó meghallja, így végül őszintén mondtam:
Én: “Igen, tetszik, elég, tetszik, oké, elégedett vagy, oké, most megyek haza.”
Azonnal az ajtó felé indultam, annyira össze voltam zavarodva, úgy akartam hazamenni, hogy nem vittem a táskám… Aztán meghallottam Jihan hangját…
Jihan: “Amint meghallom az ajtónyitás hangját, holnap minden barátom tudni fogja, hogy te, aki öntörvényű vagy, valójában titokban olyan, mint én, és amikor alszom, titokban megcsókolod a hónaljam.”
A lépteim megálltak.
Én: “Mit értesz Jihanon, mit akarsz, bocsánatot kértem, ez van, miért akarsz mindent szétteríteni, mi hasznod van?”
Jihan leült az ágyra, majd azt mondta: “Gyere ide… ITT MONDTAM ITT!! ”
Nagyon meg vagyok döbbenve, valahányszor Jihan nagyon hangosan sikít, attól tartok, hogy a többi lakó is meghall, de lehet, hogy ők is hallottak, de ahelyett, hogy izgulnék, inkább követem Jihan szavait…
A farkam, ami feszült volt, amikor felébredtem, amikor megláttam Jihan szorítását, most összezsugorodott, azaz megereszkedett.
Leültem az ágyra Jihan mellett…
Jihan felemelte a kezét, hogy a hónalja ismét szabaddá váljon. A különbség az, hogy alvó pozícióból most ülő helyzetbe…
Én: “Jihan, nem tudok…”
Jihan: “Folytasd vagy…”
Vörös az arcom, mint a főtt krumpli…
Olyan zavarban…
Jihan: “Gyere ide, tetszik, ugye, itt az orr…”
Jihan is megmarkolta a hajamat..
Én: “Igen, légy türelmes, nem kell húznom a hajam, meg tudom csinálni magam”
Megcsókoltam Jihan hónalját is, miközben időnként Jihan szemébe néztem.
A hónalj illata újra betölti a tüdőm üres terét…
Jihan: “Használd az elismerést, tetszik, tetszik, tetszik, VÁLASZ”
Én: “Igen, igen, nem kell aggódni, hogy miért, igen, tetszel nekem, tetszik a harisnyád..”|
Jihan: “hahahaha, Jilad!!”
Én: “Jihan, mit csinálsz?”
Dzsihan: Jilad vagy újra sikítok…
Tétován megnyaltam a hónalját, a fenébe, még kanosabban voltam…
Hirtelen Jihan keze megfogta a madaramat…
Megdöbbentem és zavarba jöttem, mert a madaram is feszült, Jihan arcába néztem.
Jihan: “Folytasd!! “Annyira aranyos vagy, miért vagy ilyen félénk a lányokkal?”
Én is tovább nyalogattam Jihan farkát, ami teljesen normális volt, most már nagyon mohó vagyok.
Jihan: “Ar, ar, már jól szórakoztam”
Nem is figyeltem Jihan szavaira. A testem tele van vággyal.
Jihan: “Nagyon szeretem, nagyon szeretek njiladokat csinálni, kiderült, csak egy pillanat Ar, csak egy pillanat…”
Jihan elmozdította a fejemet a hónaljától. Aztán kinyitotta a felsőjét és a melltartóját is.
Jihan: “Gyere ide, először utánozd, cseréld ki azt, akit megnyaltak…”
Anjirr.. Jihan melle vöröses fehér… nem tudom mekkora… Akár A, akár B, ami biztosan akkora, mint egy ököl, Tocil, de nem túl kicsi… Csak csipkedtem a melleit Jihanig elaludtam az ágyon.. volt itt-ott csicska, néztem ide-oda…
Jihan: “Ar, úgy tűnik, még soha nem volt ML.”
Én (lihegve, mohón nyalogatva Jihan mellkasát): “Igen, nem tehetem, zavarban vagyok, amikor lányokkal vagyok.”
Jihan: Ó, ezért vagy olyan mohó, mint még soha, de most az a bizonyíték, hogy nem vagy zavarban, miért voltál korábban zavarban??
Én: Igen, te vagy az, aki felajánlotta. Először zavarban voltam.
Jihan : hahaha, igen, folytattam, finom nem?
Hanyatt fekvő helyzetben Jihan felemelte a kezeit, és a feje alá helyezte a tenyerét párnaként, hogy a hónalja ismét látszódjon, mintha a teste egy edény lenne számomra, aki éhes vagyok. Végtelenül mohón nyaltam Jihan testét. A mellből kinyaltam, megszorítottam, majd ismét a hónaljára.
Újra a mellekhez, erősen szívtam az ajkaimmal közvetlenül a hónaljban és a mellbimbóiban, addig kapkodtam, amíg pirosak nem lettek, és így tovább, amíg az egész test tele nem lett nyálkal a nyálamtól… Közben Jihan csak lehunyta a szemét mintha élvezte volna, vagy mi, nem tudom…
Tényleg úgy éreztem, hogy a csúcsra érkeztem. Még mindig az ingem és a nadrágom volt rajtam, és elkezdtem tapadni és nyomni a farkam Jihan punciját. Jihan még mindig forró tollat használ.
Jihan: “ééééé, mi ez?”
Én: “Igen, igen, elnézést, csak néhány oldal, oké? Értem… Nem bírom tovább Jihan, kimegyek a mosdóba, őszintén megmondom, nem bírom. Maszturbálni akarok.”
Jihan: “Eeeeeeeee… nem, nem, mit értesz ezen, furcsa.”
Jihan felállt, és levette forró tollat és fehérneműt, így teljesen meztelen volt.
Utána visszafeküdt az ágyra és…
Jihan (a mekije felé mutat): “Most ez a kötet, szeretném, ha ezt is szívnád”
Glek! Engem is megdöbbentett Jihan állapota, aki gömbölyű volt, de nem dús. Ilyen a Jihan.
Elkezdtem csókolgatni a combját, majd belesüppedtem Jihan csókjaiba…
Most először éreztem, milyen íze van a mekinek.
Megpróbáltam olyan mélyen bedugni a nyelvemet Jihan puncijába.
mohón megnyaltam. A vágy tényleg olyan, mint a koronában..
Megnyaltam Jihan hüvelykujját is, úgy tettem a számba, mint az instant tésztát szívom.
A kezeim végigsimítottak a fenekén, egyszer a hasáig, majd a melleit vissza a fenekéhez.
Eközben Jihan csak sóhajtott egyet anélkül, hogy szólt volna.
Úgy éreztem, Jihan orgazmust kapott, mert megízleltem a sós folyadékot…
De tovább nyalogattam a nyelvem, a hüvelykujját a számba tettem. De nem vagyok az a fajta, aki szereti a végbélnyílást. szóval még mindig nem csinálom. Szívtam, nyalogattam, kb 1 órát nyaltam. Kezdettől fogva 6-kor keltem, most már negyed 8… aztán megint kijön a sós folyadék… aztán megint nyalok Szárazig szívom a folyadékot, nekem a szerelem folyadéka, hehehe …
Hosszú szótlanság után végre szavak jöttek ki Jihan ajkán.
Jihan : Ar, nagyon szeretsz, újra ki akarok jönni, újra szívod, de ne hagyd kiszáradni rendben, utána mehetsz be.
Én: haha, úgy tűnik, hogy azt tapasztalod, amit többszörös orgazmusnak hívnak, hányszor orgaztad Jihant??
Jihan: Megint megszívod, sós, ugye, de ne hagyd megszáradni, fájni fog, ha beteszed…
Én: “Jól van, sós, szeretlek, szóval nem kóstolom meg…”
És bizony megint kijött a folyadék… Visszaszívtam a folyadékot de nem száradt ki…
Aztán felálltam, őrület volt, hogy még mindig teli ruhában voltam.
Kinyitottam az összes páncélomat is…
Aztán a testemmel összezúztam Jihant. aztán megcsókoltam a nyakát, és csak most csókoltam mohón az ajkait. Őrület, mit csináltál, ami miatt nem csókoltál szájon? annyira szórakoztató hónalj, mell, szeméremszőrzet, punci…
Jihan: “emphh.. heavy Ar..”
Én: “Bocs Jihan, én…”
Nem tudtam tovább folytatni a mondatomat.. átlapoltam Dzsihant, a kezem áthaladt a hónalján és megragadta a hátsó vállát és ahogy megjósoltad, beletettem… nem volt olyan szoros.. És nem jött ki vér …
Én: “Jihan, nem vagy már szűz?”
Jihan: Bocs, Ar, én már jártam középiskolába, de csak kétszer, miért? Te vagy az első, nem?
Én: “Ó.. igen, rendben van.. Igen hehe, ez az első alkalom veled Jihan”
Jihan: “Igen, tudom, hogy mivel nagyon mohó vagy, és még mindig merev az imbolygásod, kicsit lágy Ar…”
Megpróbáltam hűteni is, de még mindig nem tudtam lehűlni, mivel itt már magas a repülési idő.
Csak 20 percbe telt, mire kifolyt a folyadékom…
gyakorlatilag levegőtlen vagyok…
Az egész testben meleg van…
A korábban már orgazmuson átesett Jihan éppen csak pihent, de én azonnal Jihan testére estem a madarammal az el nem távolított helyzetben, hahaha…
Jihan finoman megsimogatta a fejem…
Még mindig nem tudok felébredni…
Olyan finom, testvéreim, hogy fel sem tudtok ébredni, hahaha….
Már 9 és fél 10 óra van…
Aztán Jihan felébredt. És a madaram most jött ki a fészkéből Jihan…
Jihan kimegy a fürdőszobába…
Még mindig látom, hogy Jihan hátulról sétál…
Aztán hallottam a zuhanyvíz csobbanó hangját…
20 perccel megint megfeszült a farkam…
PedE hallatán kimentem a fürdőszobába…
Ezúttal tényleg nem vagyok szégyellve…
Bekopogtam a fürdőszoba ajtaján.
“Dyaahh…”
majd egy hang hallatszott: “bentaaarrr..”
Kinyílt az ajtó és Jihan meglátott…
és úgy tűnik, Jihan már megérti,
Jihan: “haha, hozzá akarsz adni a ta-hoz?”
Én: “Igen Jihan szeretlek…”
Jihan: “Gyerünk, menjünk zuhanyozni…”
Bementem a fürdőszobába, és a fürdőszobában folytattam…
Egyébként déli 12-kor jöttem haza…
Aztán egyenesen reggelizni, úgy tűnik, a természetes energiám kimerült haha.
Néhány héttel később kiderült, hogy Jihan terhes, és én voltam a felelős azért, hogy feleségül vettem…